Szinglilétem legnagyobb öröme, hogy azt festek le amit akarok, és amilyen színre csak akarom. Ja, és akármikor !

Életem újratervezése során felfigyeltem a régebbi bútorokra. Tetszett bennünk a sok gömbölyű elem, a hajlított vonalak. Így jártam ezzel az éjjeliszekrény párral is. Első látásra szerelem, bár a színével nem voltam megbékülve, de gondoltam, hogy még lehet belőle bármi.

Megérkezett, kicsomagoltam és kissé "húzós" volt a ragacsos csónaklakktól. Színével sem voltam megbékülve, de hát ne akarjak egyszerre mindent, örüljek, hogy itt van, belekezdtem valamibe.

Talán két év telt el, míg eldőlt, hogy szép, szép és ragad még mindig, ez így tovább nem élet. Ehhez a döntésemhez az is kellett, hogy olvassak a csoda alapozóról, az Otex-ről.  Ami mindent visz, még a csónaklakkot is, nem kell csiszolgatni. Bár most, nem erről akarok írni, de sikeresen lefestődött a két éjjeliszekrény. Újrafestése aktuális ismét, mert az Empire festék nem volt az igazi, kezd sárgulni. A jövő év egyik kiemelt feladata az újrafestés lesz, természetesen ismét fehérre.

Ami most a lényeg, az a fiók. Egy nyári késő estén, talán már éjszakába nyúlóan beugrott, hogy ha már az alvás nem megy, akkor valami mást csináljak. Olvasni nem volt kedvem, tévé... hááát... háttérzajnak pont jó lesz, miközben festek ! Pár hete vettem a "madaras tescoban" két kis tégely rózsaszín akrilfestéket. Legyen rózsaszín! Igen ám, de mi? Mi, amire elég két kicsi tégely? Kihúztam az éjjeliszekrény fiókját a szemüvegemért....  és bevillant! A fiók. Még csak éjjel fél1, mire várok, hamar meglesz, legalább egyet próbaképpen.

... és meglett. Élveztem nagyon a festést, szépen alakult a szín. Csak egy fiókra jutott időm éjjel, de alig vártam, hogy délután újra belefoghassak. Addigra már lehetett az első három rétegben lefestett fiókot waxolni.

Szeretem a rózsaszín fiókom. Az ágy másik oldalán levő éjjeliszekrény fiókja türkizkék lett. De nem tetszik. Nem is fotóztam le, azt hiszem kimondtam rá az ítéletet: újrafestendő.

Talán a következő álmatlan éjszakámon.